Sl glasnik rs prosvetni glasnik

Az első csoportba tartozó olvasmányok átmenetet képeznek az V. osztályos népköltészeti tananyag és a VI. osztályos olvasmányanyag között.

Legendák a Képes Krónika nyomán

Monda Kinizsi Pálról (egyéb történelmi személyről szóló monda is lehetséges Toldi alakjának összehasonlításához)

Jókai Mór: A legvitézebb huszár/ Székely asszonyok/ A két menyasszony

Heltai Gáspár fabulái

II.

A második csoportot Kosztolányi Dezső az adott korcsoportnak értelmezhető és elemezhető olvasmányai alkotják.

A kulcs/ Házi dolgozat/ Esti Kornél novella

Lázár Ervin: Csapda

Mándy Iván: Kék dívány

Kinőttelek (versek kamaszoknak: Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, Csorba Piroska...)

Szabó Lőrinc: Tücsökzene (részletek)

Szűcs Imre: Szerelemről komolyan

Böndör Pál: Regina és a szemtelen fiúk

Tandori Dezső, Kiss Ottó, Kukorelly Endre gyerekversei

Babits Mihály: Aranygaras (részlet)

Tordon Ákos: Körülöttem forgott a világ (részlet)

Mészöly Miklós: Gyigyimóka (novella)

Gobby Fehér Gyula: Az ujjak mozgása (novella)

Molnár Ferenc/ Karinthy Frigyes/ Szép Ernő/ Heltai Jenő/ Fehér Klára karcolatai közül

Mikszáth Kálmán: A néhai bárány/ Az aranykisasszony

Lengyel József: A könyv, a kert és a gyermek

- Életrajzi lexikont a szerzőkről

- Irodalmi és irodalomelméleti fogalomtárat

- Kézikönyv ismertetőt

- Ismeretterjesztő olvasmányokat.

Kötelező olvasmány(2):

Arany János: Toldi

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A tanuló a felajánlott olvasmányok közül szabadon választhat 3-at:

Móra Ferenc: A rab ember fiai

Szász Imre: Kisanna Erdőországban

Németh István: Bühüm meg a lotyogi

Fekete István: A koppányi aga testamentuma/ Csutak/Bogáncs/ Téli berek

Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami/ Égig érő fű

Erich Kästner: A két Lotti

Kontra Ferenc: A halász fiai

Babits Mihály: Aranygaras

Bálint Ágnes: Hajónapló/ Szeleburdi család

Nagy Katalin: Szív a kerítésen/ Intőkönyvem története

Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai/ Tom Sawyer kalandjai

Böszörmény Gyula: Gergő és az álomfogók

Varró Dániel: Szívdesszert

Ende, Michael: Momo/ A varázslóiskola

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem...

Lamb, Charles-Lamb, Mary: Shakespeare mesék

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

- a műfaji ismeretek megerősítése, szonett, karcolat, mint új műfaj,

- szóképek:metafora, szimbólum, illetve az 5. osztályban tanultak megerősítése,

- a költői nyelv sajátosságainak ismertetése (műelemzés),

- az ellentét és fokozás,

- a lírai én fogalma,

- az elbeszélő fogalma,

- tér és idő fogalma,

- a motívum,

- irónia,

- az irodalmi hős tulajdonságai, jellemzés.

Taneszközök:

Magyar irodalmi lexikon

Magyar értelmező kéziszótár

Rokon értelmű szavak szótára

Idegen szavak és kifejezések szótára

Irodalmi fogalomtárak

Enciklopédiák

Aktuális könyvajánlatok

A világháló

Napilapok, folyóiratok, a diákok által is olvasott magazinok

Oktató jellegű televíziós műsorok stb.

Fogalmazási gyakorlatok:

A fogalmazás szóban és írásban is világos mondatszerkesztésű, célratörő legyen. Az olvasott művekről értelmesen, világosan és összefüggően kell beszámolnia a tanulóknak.

- 4 írásbeli dolgozat- 4 óra megírásra, 8 óra javítás (4-közös, 4-egyéni)

Írásgyakorlatot bármikor végezhetünk iskolai óra ill. házi feladat keretében is.

- a vázlatkészítés a hallott olvasmányról illetve az írandó fogalmazás vázlatának elkészítése.

- egy kiválasztott tanítási egység keretében ismertessük meg a tanulókat a filmkészítés szakszavaival. Nézzünk és elemezzünk közösen filmet!

Megtanulandó: 2 vers és egy epikus alkotás részlete.

- a tanuló felismeri a szófajok fajtáit, helyesen használja őket szóban és írásban,

- a tanuló az ismeretlen szövegeket is folyamatosan tudja olvasni, ki tudja emelni a lényegi tartalmát, az epikus művek hőseit jellemezni tudja,

- következetesen tudja használni a megszerzett stilisztikai, verstani, műfajelméleti ismereteit,

- véleményt tud nyilvánítani a látott/halott/ olvasottakról,

- a tanuló önállóan is információkat tud szerezni a tananyaghoz, igazolva ezzel, hogy jártas a kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák és az internet világában,

- megtudja különböztetni az irodalmi alkotásokat formájuk és műnemük szerint, valamint a tanult műfajok jellemzőit,

- a tanuló továbbra is aktívan részt vesz az alkotás folyamatában (elemzésével, gyűjtéssel, párbeszédbe való bekapcsolódással, véleményének kinyilvánításával, fogalmazásával).

Az 6. osztályos tanterv (az 5. osztályos tantervvel összhangban) magába foglalja a Magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatási céljait, operatív feladatait, várható eredményeit. A tanterv különválasztja az irodalom és nyelvtan feladatrendszerét, ami nem jelenti az egységes kapcsolat gyengítését nyelvtan és irodalom között, csak lehetővé teszi a konkrétabb és részletezőbb feladatok ismertetését.

A nyelvtan egységes folyamatként kapcsolódik az eddig tanultakhoz. A 6. osztályos nyelvtani tananyagot a szófajok rendszere alkotja. A szófajok tanítását-tanulását az igékkel kezdjük. Az igékről a tanulók már sok mindent megtanultak alsóban, nem jelent számukra nehézséget a személyragok felismerése, s az igemódok és igeidők megkülönböztetése, ezért a helyesírásra és a nyelvhelyességre helyezhetjük a fő hangsúlyt.

A névszók, mint nyelvtani fogalom sem ismeretlenek a tanulók számára. A főnév, melléknév, számnév rendszerezése, ismertetése mellett, itt is a helyesírásra fektethetjük a fő hangsúlyt.

A névmások, mint nyelvtani fogalom nem új a gyerekeknek, viszont rendszerezésük és felismerésük, begyakoroltatásuk, helyesírásuk megerősítése a 6. osztályos nyelvtan tanterv része.

A főnévi igenévvel már alsóban találkoztak a gyerekek a főnév tanításakor. A melléknévi igenevekkel és határozói igenevekkel most egészítjük ki ismereteiket.

A határozószók megismertetése talán a legnehezebb feladat, azonban minél több határozószót tanítunk meg velük, hozzájárulunk a tanulók szókincsének gyarapításához.

A viszonyszók rendszerében feltétlen említsük rendszerezéskor az igekötőt és a segédigét is, habár az igék tanításakor már gyakoroltathatjuk a tanulókkal, mert nem új ismereteket tartalmazó tananyagról van szó.

A mondatszók közül az indulatszókat tanítjuk, hiszen ezzel találkoznak leggyakrabban a mindennapi életben.

A helyesírás tanítására nincs külön tananyag előirányozva, de értelemszerűen minden szófaj tanításakor kitérünk a helyesírási szabályokra.

Az irodalmi tananyag törzs - és kiegészítő tananyagra tagolódik. A tanár tehát szabadon választhat, kiegészíthet, behelyettesíthet más szövegeket a kiegészítő irodalomjegyzékből. A kiválasztásnál figyelembe kell vennie az osztály fejlettségi szintjét, valamint ügyelnie kell, hogy a választott olvasmányok hatékonyan járuljonak hozzá a tantervben megjelölt cél és feladatrendszer eléréséhez. Az is fontos, hogy a tanuló szabadon is választhasson a felkínált ajánlott és házi olvasmányok köréből.

Nem minden olvasmány szorítkozik teljes elemzésre, ragadjunk meg egy-egy lehetséges megközelítési szempontot, s csak néhány mű részletes elemzésébe bocsátkozzunk. Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy kifejtsék saját véleményüket az adott olvasmánnyal kapcsolatban, ily módon fejlesszék érvelésmódjukat. A tanuló inkább legyen képes összefüggések rendszerében gondolkodni, párhuzamokat vonni a hősök/művek között, tudja a mű lényegét kiemelni. Mindezek elsajátítása mellett meg kell tanítanunk a diákokat, hogy hogyan tudják ezen készségeiket más tantárgyak keretén belül kamatoztatni.

RUMUNSKI JEZIK

(4 časa nedeljno, 144 časa godišnje)

Însuşirea limbii române literare, dezvoltarea nivelului de cunoştinţe şi capacităţi, crearea şi menţinerea interesului pentru lectură cu identificarea informaţiilor esenţiale dintr-un mesaj oral şi scris, însuşirea exprimării orale şi scrise, îmbogăţirea vocabularului cu cuvinte şi expresii noi şi sesizarea sensului unităţilor lexicale noi în funcţie de context, dezvoltarea interesului faţă de creaţiile literare în limba română, dezvoltarea capacităţii de exprimare, orală şi scrisă, receptarea, iniţierea şi participarea la un act de comunicare oral şi în scris în limba română literară.

La sfârşitul clasei a VI-a elevii trebuie:

- să-şi îmbogăţească vocabularul cu expresii şi cuvinte noi

- să identifice sensul unui cuvânt necunoscut

- să aplice regulile de ortografie în scris

- să sesizeze abaterile de la normele gramaticale într-un mesaj oral şi scris

- să cunoască părţile de vorbire flexibile şi neflexibile

- să identifice informaţiile esenţiale şi detaliile dintr-un mesaj oral

- să manifeste interes pentru creaţiile literare în limba română

- să sesizeze valorile stilistice ale unor cuvinte dintr-un text literar

- să alcătuiască rezumatul unui text literar

- să alcătuiască lucrări scurte pe o temă dată

- să respecte metodologia lucrărilor scrise

- să utilizeze corect şi eficient limba română în diferite situaţii de comunicare

- să înţeleagă semnificaţia limbii române în conturarea identităţii naţionale

- formarea deprinderilor de muncă independentă şi dezvoltarea creativităţii elevilor

1. Ion Agârbiceanu, Întâiul drum

2. Vasile Alecsandri, Iarna

3. Ion Creangă, Amintiri din copilărie, (fragment)

4. Balada populară, Corbea

5. Marin Sorescu, La ce latră Grivei?

6. Doina

7. Mihai Eminescu, La mijloc de codru

8. Mark Twain, Prinţ şi cerşetor, (fragment)

9. Grigore Vieru, În limba ta

10. Grigore Alexandrescu Toporul si pădurea

11. Localitatea Marcovăţ, satul lui Marcu ciobanul

12. Frank Baum, Vrăjitorul din Oz, (fragment)

13. Otilia Cazimir, A murit Luchi

14. George Coşbuc, Noapte de vară

15. Barbu Ştefănescu Delavrancea, Domnul Vucea

16. Ştefan O. Iosif, Furtuna

17. Ljubivoje Ršumović - Motanul Michelangelo şi frumoasele Veronici

18. A. Bassarabescu, Duman

19. I. L. Caragiale, Bubico

20. Din creaţiile populare (cântece, proverbe, ghicitori, zicători, poezii ocazionale)

21. Dumitru Almaş, Povestea frumoasei Dochia

22. Alexandru Odobescu, Pe plaiurile Bisocei

23. Petre Dulfu, Isprăvile lui Păcală (fragment)

24. Mihail Sadoveanu, Ţara de dincolo de negură (fragment)

25. Petar Kočić, Jablan

26. Rebus

27. Mihai Condali, Florin şi Florica

Rudyard Kipling, Cartea junglei

Ferenc Molnar, Băieţii din strada Pàl

Johanna Spyri, Haydi, fetiţa munţilor

Selecţie din literatura română

Selecţie din literatura popoarelor şi naţionalităţilor conlocuitoare

ANALIZA TEXTULUI

Stabilirea contactului direct cu operele literare şi descoperirea mijloacelor de limbă şi stil cu ajutorul cărora sunt realizate imaginile artistice.

Delimitarea subiectului şi motivului într-o operă literară.

Observarea şi explicarea ideilor literar-artistice, funcţia lor în compoziţia operei literare şi identificarea elementelor componente ale naraţiunii.

Identificarea elementelor de bază ale acţiunii, ordinea lor (intriga, desfăşurarea), personajele şi trăsăturile lor (fizice, de caracter şi morale), procedeele artistice de construire a personajelor (autocaracterizare, propriile mărturisiri, caracterizarea de către alte personaje).

Aprecierea expresiilor idiomatice, sensului propriu şi figurat al cuvântului.

Formarea unor opinii personale despre opera analizată I dentificarea noţiunilor de teorie literară.

Noţiuni literare

Naraţiunea, descrierea, dialogul, monologul, metafora, alegoria, pastelul, personificarea, comparaţia, rima (tipurile), ritmul, doina, balada, romanul, oda, fabula, legenda, dramatizarea, nuvela, stilul.

Repetarea şi consolidarea materiei din clasa a V-a.

Sinonimele şi antonimele (actualizare).

Arhaismele şi regionalismele.

Procedeele interne de îmbogăţire a vocabularului. Derivarea (actualizare).

Nominativul. Genitivul. Articolul posesiv-genitival. Dativul. Acuzativul. Prepoziţia şi rolul ei în exprimarea acuzativului. Vocativul.

Declinarea substantivelor comune şi proprii cu articol hotărât şi nehotărât.

Articolul demonstrativ-adjectival. Acordul cu substantivul.

Gradele de comparaţie.

Formele accentuate şi neaccentuate ale pronumelui personal. Pronumele personal de politeţe.

Pronumele de întărire. Pronumele reflexiv.

Pronumele şi adjectivele pronominale: pronumele şi adjectivul posesiv, pronumele şi adjectivul demonstrativ.

Scrierea corectă a numeralului.

Conjugarea. Modurile personale şi modurile nepersonale ale verbului.

Timpurile modului indicativ: prezent, imperfect, perfect simplu, perfect compus, mai mult ca perfectul, viitor, viitor anterior.

Modurile: imperativ, conjuctiv, condiţional-optativ.

Infinitiv. Gerunziu. Participiu. Supin.

Părţile de vorbire neflexibile. Adverbul - de loc, timp, mod. Gradele de comparaţie ale adverbului.

Propoziţia simplă şi dezvoltată. Subiectul. Subiectul exprimat prin substantive şi pronume. Subiectul multiplu. Subiectul neexprimat.

Activarea cunoştinţelor de limbă pentru a percepe şi realiza fapte de comunicare, orală şi scrisă.

Exprimarea în mod original, într-o formă accesibilă, a propriilor idei şi opinii.

Stabilirea principalelor modalităţi de înţelegere şi interpretare a unor texte scrise în diverse situaţii de comunicare.

Înţelegerea textului literar şi comentarea lui ca mijloc de dezvoltare a exprimării orale.

Determinarea sensului unor cuvinte şi explicarea orală a semnificaţiei acestora în diferite contexte.

Exerciţii de însuşire şi definire a noţiunilor şi cuvintelor - prin activităţi în ateliere.

Observarea mijloacelor de limbă şi stil în fragmentele din textele cu caracter descriptiv (în versuri şi proză).

Discuţii pe marginea textelor literare şi a subiectelor libere prin menţionarea indicilor spaţiali şi temporali într-o naraţiune.

Stabilirea legăturilor corecte dintre elementele unei unităţi gramaticale (propoziţie sau frază), şi folosirea corectă a categoriilor gramaticale specifice părţilor de vorbire.

Exerciţii de rostire corectă a cuvintelor cu probleme de accentuare.

Transformarea vorbirii directe în vorbire indirectă, a monologului în dialog, a textului narativ în text dramatic.

Dictări libere şi de control.

Compunerea (naraţiunea, descrierea, portretul, rezumatul).

Interpretarea liberă ale unor aspecte structurale ale unei opere literare.

Scrierea argumentată a impresiilor provocate de textele literare şi interpretarea unor aspecte din operă.

Îmbinarea diferitelor forme de expunere (povestire, descriere şi dialog) în compunerile elevilor pe teme libere şi teme date.

Naraţiunea (naraţiunea la persoana a III-a, la persoana I, subiectul operei literare, momentele subiectului, timpul şi spaţiul în naraţiune)

Exerciţii de înţelegere şi explicare a noţiunilor de teorie literară.

Exerciţii pentru dezvoltarea creativităţii elevilor.

Scrierea corectă a frazelor în text folosind corect regulile ortografice şi semnele de punctuaţie.

Afişul, anunţul, corespondenţa, invitaţia.

Ase teme pentru acasă şi analiza lor la oră.

Patru lucrări scrise (o oră pentru scriere şi o oră pentru corectare).

MODUL DE REALIZARE A PROGRAMEI

Programa pentru Limba română ca limbă maternă pentru clasa a VI-a se realizează prin metode tradiţionale prezentate în forma unei succesiuni de etape clar delimitate.

În domeniul literaturii se propun următoarele activităţi: însuşirea limbii române literare, dezvoltarea nivelului de cunoştinţe şi capacităţi, crearea şi menţinerea interesului pentru lectură cu identificarea informaţiilor esenţiale dintr-un mesaj oral şi scris, însuşirea exprimării orale şi scrise, dezvoltarea interesului faţă de creaţiile literare în limba română, dezvoltarea capacităţii de exprimare, orală şi scrisă, receptarea, iniţierea şi participarea la un act de comunicare oral şi în scris în limba română literară.

În domeniul limbii se pune accent pe evaluarea posibilităţilor de exprimare prin expresii şi cuvinte noi în vocabularul activ al elevilor şi sesizarea sensului unităţilor lexicale noi în funcţie de context. Trebuie să identifice sensul unui cuvânt necunoscut, să aplice regulile de ortografie în scris, să sesizeze abaterile de la normele gramaticale într-un mesaj oral şi scris, să cunoască părţile de vorbire flexibile şi neflexibile. Mesajul pe care elevul îl va comunica în limba română trebuie să fie bazat pe structurile lingvistice în spiritul limbii române, determinate de gândirea în această limbă.

Cultura exprimării orale şi în scris are o importanţă deosebită deoarece reprezintă baza unei comunicări calitative. Din acest motiv în cursul activităţii trebuie insistat asupra îmbogăţirii fondului lexical, să identifice informaţiile esenţiale şi detaliile dintr-un mesaj oral, să manifeste interes pentru creaţiile literare în limba română, să sesizeze valorile stilistice ale unor cuvinte dintr-un text literar, să utilizeze corect şi eficient limba română în diferite situaţii de comunicare şi formarea deprinderilor de muncă independentă şi dezvoltarea creativităţii elevilor

RUSINSKI JEZIK

(4 časa nedeljno, 144 časa godišnje)

Циль воспитно-образовней роботи то овладованє з руским литературним язиком; преучованє кнїжовносци на тим язику; оспособйоване школярох за усне и писмене висловйованє, комуникацию и творенє, а тиж так доживйованє, спознаванє обачованє вредносних кнїжовних, уметнїцких и других витвореньох култури; здобуване основних поняцох о язикох кнїжовносцох и културох народох и народносцох; упознаванє репрезентативних дїлох шветовей кнїжовносци примераних возросту школярох; будованє свидомосци о улоги язика и кнїжовносци у повязованю народох и їх културох; розвиванє и пестованє позитивного становиска школярох ґу язиком, културному скарбу, шлєбодолюбивим традицийом свойого и других народох, розвиванє свидомосци о повязаносци, сотруднїцтву и заєднїцким животу рижних народох и народносцох; розвиване свидомосци о язику и язичней толеранциї; ширенє духовних горизонтох и розвиванє критицкого думаня и творчих способносцох; розвиванє тирвацого интересованя за язик и кнїжовносц; воспитованє школярох за живот, роботу и медзилюдски одношеня у духу гуманизма, солидарносци и толеранциї.

- поступне и снстематичне упознаванє руского литературного язика у розличних видох його усного и писаного хаснованя;

- пестованє култури усного и писаного висловйованя;

- оспособйованє школярох же би ше, успишно служели з руским язиком у рижних комуникацийних ситуацийох (у улоги приповедача, слухача, собешеднїка и читателя);

- уводзенє школярох до самостойного читаня н анализованя текста,

- розвиване интересованя и тирвацих навикнуцох на читанє кнїжовних дїлох; пестованє уметнїцкого сензибилитету и любови гу уметносци; оспособйованє школярох за самостойне хаснованє библиотекох и жридлох информацийох;

- усвойованє основних теорийних поняцох зоз подруча язика и кнїжовносци, уводзенє до розуменя кнїжовного дїла, порушоване школярох на самостойне творенє.