Bolgár nyelv és irodalom mesterképzési szak a szakot gondozó intézet

• 
  Terjedelem: 50 000 leütés, 1,5 sortávolság, Times New Roman betűtípus, betűnagyság: 12 pont. Egy példány kötve, egy fűzve.
  
• 
  A címlapnak tartalmaznia kell a diplomamunkát készítő nevét, a diplomamunka címét magyarul és a szak nyelvén, a témavezető nevét, az egyetem, a kar és a szak nevét, leadásának időpontját.
  

• 
  A diplomamunka témáját a szlavisztika vagy a szak bármely témaköréből lehet kiválasztani. A hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek az elsajátított ismeretek komolyabb szintetizálására, birtokában vannak a tudományos munkához szükséges ismereteknek, valamint képesek a választott nyelv magas szintű alkalmazására. Jellegét tekintve a dolgozat témája lehet elméleti, illetve – ahol kísérletezésre, megfigyelésre lehetőség van (pl. nyelvészet, alkalmazott nyelvészet) – gyakorlati. A diplomamunka a téma releváns szakirodalmából induljon ki. A dolgozat nyelve a választott szak nyelve.
  
• 
  A magyar nyelvű díjnyertes TDK dolgozatokat a szak elfogadja diplomamunkának.
  

Az értékelés ötfokú osztályzással történik. Az értékelés során a bírálónak figyelembe kell venni, hogy a diplomamunkát készítő betartotta-e az előírt tartalmi és formai követelményeket. Az értékelés szempontjai: tudományos eredmény, nyelvi és stilisztikai megformáltság, a szakirodalom ismerete és szakszerű felhasználási módja, esetleges további kutatási lehetőségek.

A szakzáróvizsga szóbeli számonkérésből áll.

A vizsga leghangsúlyosabb része a diplomamunka védése. A hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy elsajátították a képesítési követelmények és a tanterv által előírt legfontosabb ismereteket, és hogy a szóbeli kifejezőkészségük megfelel az előírt nyelvi szintnek.

A szóbeli vizsga által ellenőrzött ismeretek közé szlavisztikai nyelvészeti, irodalmi/irodalomtörténeti és kultúrtörténeti témák tartoznak, azaz a szakzáróvizsga komplex szigorlat jellegű.

Az értékelés ötfokú osztályzással történik. A vizsgáztatók értékelik a hallgató diplomamunka témájához kapcsolódó tudományterületeken való jártasságát, valamint szakmai felkészültségét, nyelvi kompetenciáját és a tudományos diskurzusra való képességét.

1. 
   Георгиев Н. “Името на розата и на тютюна”, ЕИ “LiterNet”, Варна, 2002
   
2. 
   Добрев Д. “Символите в творчеството на българските символисти”, Сиела, София, 2000
   
3. 
   Жечев Т. “Българският Великден или страстите български”, ИК “Захарий Стоянов”, София, 2008
   
4. 
   Игов Св. “История на българската литература”, София, Сиела, 2010
   
5. 
   Коларов Р. “Литературни анализи: Критически студии и есета”, Век22, София, 1995
   
6. 
   Кьосев А. "Пролетен вятър" на Никола Фурнаджиев в художествения контекст на своето време", Университетско издателство “Климент Охридски”, София, 1989
   
7. 
   Ничев Б. “Увод в южнославянския реализъм. От фолклор към литература” УИ, София, 1976
   
8. 
   Ничев Б. “Модернизъм и символизъм в южнославянските литератури”, УИ “Св. Климент Охридски”, София, 2002
   
9. 
   Пелева И. "Четени текстове. Студии върху съществуващи и липсващи страници в българската литература", Пловдив, Пловдивско университетско издателство, 1994
   
10. 
    Радев И. и др. “Енциклопедия на българската възрожденска литература”, Абагар, Велико Търново, 1996
    
11. 
    Речник по нова българска литература (1978 - 1992), Хемус, София, 1994
    
12. 
    Стефанов В. "Българска литература ХХ век", Анубис, София, 2003
    
13. 
    Янев С. “Традиции и жанр”, Наука и изкуство, София, 1975
    

1. 
   Бояджиев, Тодор: Българска лексикология. Лексика, фразеология, лексикография. Издателска къща „Анубис”, София, 2002.
   
2. 
   Бояджиев,Тодор-Куцаров, Иван-Пенчев, Йордан: Съвременен български език. Фонетика, лексикология, словообразуване, морфология, синтаксис. Издателска къща „Петър Берон”, София, 1999.
   
3. 
   Граматика на съвременния български книжовен език. Том втори: Морфология. „Абагар”, София, 1998.
   
4. 
   Граматика на съвременния български книжовен език. Том първи: Фонетика. „Абагар”, София, 1998.
   
5. 
   Граматика на съвременния български книжовен език. Том трети: Синтаксис. „Абагар”, София, 1998.
   
6. 
   Зидарова, Ваня: Български език. Теоретичен курс с практикум. Пловдивско университетско издателство, Пловдив, 2002.
   
7. 
   Пашов, Петър: Българска граматика. Издателска къща „Хермес”, Пловдив, 1999.
   
8. 
   Русинов, Русин: История на новобългарския книжовен език. Издателство „Абагар”, 1999.
   
9. 
   Стоянов, Стоян: Граматика на българския книжовен език. Издателство „Абагар”, 1999.
   
10. 
    Харалампиев, Иван: Историческа граматика на българския език. Издателство „Faber”, Велико Търново, 2001.