O nastavnom programu za osmi razred osnovnog obrazovanja I vaspitanja

8. osztály nyelvtanának törzsanyagát az összetett mondat fajtáinak megismertetése, megtanítása és helyes használata képezi. A mondat felépítésének a rendszerszerűségét úgy kell tudatosítanunk, hogy a tanulók a mondatrészeket ne a mondatnak egymástól független elemeiként lássák, hanem mint a mondanivaló egységének kifejezőeszközeit. A 7. osztályos tananyag szerves folytatása ez, hiszen a tanuló eddigi ismereteire alapozhatunk a mondatfajták és mondatrészek terén, s egyben lehetőséget ad a 6. osztályos szófajok felelevenítésére is. Mindig szem előtt kell tartanunk az eddig tanultunkat, s lehetőség szerint ismételni, ami a 8. osztályban külön jelentőséget kap, hiszen az új tananyag mellett fel kell készítenünk a tanulókat a felvételi vizsgára.

Az összetett mondat mellett a tömegkommunikáció rendszerező összefoglalása, s az eddigi ismeretek kibővítése, elmélyítése a cél. Feladatunk, hogy a szókészlet gyarapításának módozatait: a szóösszetételt és szóképzést, valamint ezek helyesírását elsajátíttassuk és gyakoroltassuk a tanulókkal. A magyar nyelv történetének rövid felvázolására is a 8. osztályban kerül sor. A nyelvtani jártasság megszerzését ne definíciók megtanítására alapozzuk, hanem az irodalmi szövegek, illetve az élőbeszéd szövegeinek értelmezésére. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy a nyelv nem egy különálló ismerethalmaz, hanem beszédünk szerves része, alkotóeleme, mozgatója.

Az irodalom tanításának a 8. osztályban nem feladata irodalomtörténeti ismeretek elsajátíttatása. Olyan ismeretek, elemzőkészség, illetve olvasmányélmények megszerzése a cél, amelyek révén a tanulók megszeretik az irodalmat, olvasókká, élmények befogadóivá válnak. A szövegek megközelítése értelmező jellegű: a tanult irodalmi/irodalomelméleti ismeretek alapján egy-egy lírai, epikai vagy drámai alkotás elemzése a cél (nem kell minden kötelező vagy ajánlott szöveget komplex elemezni). Az irodalmi szövegkorpusz törzsanyagból és kiegészítő/ajánlott olvasmányjegyzékből áll. A tankönyv mellett a tanár tetszőlegesen válogathat ismeretterjesztő, illetve a kortárs szerzők műveiből is olyan szövegeket, amelyek a tanulók képességeinek megfelelőek, s alkalmasak egy-egy új fogalom/ismeret bemutatására, illetve a már megszerzett jártasságok begyakorlására.

A tanulók tegyenek szert megfelelő jártasságra a szövegértelmezésben, mely során bátran használják a tanár által prezentált új irodalomértelmezéseket, váljanak nyitottá a szövegértelmezés új módszerei iránt.

A magyar irodalom tanításának feladata az is, hogy a tanulót nyitottá, fogékonnyá és érdeklődévé tegye az információszerzés módjai és forrásai iránt (Internet, napi sajtó, televíziós ismeretszerzés, rádióműsorok, lexikonok), valamint a kulturális intézmények működése iránt (múzeumok, színházi előadások, könyvismertetők, egyéb művelődési rendezvények).

Az irodalmi anyag elsajátítása lehetővé teszi, hogy más tárgyakkal és művészeti ágakkal összefüggéseket fedezzenek fel, sőt ezeknek a korrelációknak felfedezésére serkenteni kell a tanulókat.

8. OSZTÁLY

(Heti óraszám: 4, évi óraszám: 144)

A tanuló legyen képes:

- a tömegkommunikáció fogalmának, formáinak, műfajainak, szerepének és befolyásának felismerésére,

- az összetett mondat fajtáinak megkülönböztetésére (ezen belül az alá- és mellérendelések megnevezésére),

- a szóösszetétel fajtáinak felismerésére, valamint a szóképzés formáinak meghatározására,

- a magyar nyelv (vázlatos) történeti áttekintésére,

- az eddig megszerzett és új helyesírási ismeretek alkalmazására (szóbeli és írásbeli kifejezés során),

- az elsajátított műfaji és stilisztikai fogalmak felismerésére és feltárására,

- önálló és kreatív szövegértelmezésre,

- korrelatív viszonyrendszerben való gondolkodásra.

A TANTERV TARTALMA

I. NYELVTAN

A 7. osztályban tanult nyelvtani anyag ismétlése

Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció fogalma és formái.

A tömegkommunikáció műfajai: sajtó-, rádiós és televíziós műfajok.

A tömegkommunikáció szerepe és hatása.

A tömegkommunikáció befolyásának a felismerése.

Az összetett mondat.

Az összetett mondat fogalma.

Az összetett mondat fajtái: az alárendelő és a mellérendelő összetett mondat.

Az alárendelő összetett mondat fajtái:

− állítmányi alárendelő összetett mondat;

− alanyi alárendelő összetett mondat;

− tárgyi alárendelő összetett mondat;

− határozói alárendelő összetett mondat;

− jelzői alárendelő összetett mondat.

Az idézés fogalma.

A mondatrend.

A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok.

A mellérendelő összetett mondat fajtái:

− kapcsolatos mellérendelő összetett mondat;

− ellentétes mellérendelő összetett mondat;

− választó mellérendelő összetett mondat;

− következtető mellérendelő összetett mondat;

− magyarázó mellérendelő összetett mondat.

A többszörösen összetett mondat.

Az összetett mondatok központozása.

A szóalkotás.

A szókészlet gyarapodásának módozatai: a szóösszetétel és a szóképzés.

A szóösszetétel fajtái: az alárendelő és a mellérendelő szóösszetételek.

A többszörös összetételek.

Előtag és utótag.

A szóképzés.

A szóelem fogalma. Az alapszó és a származékszó fogalma.

Az igék és a névszók képzésének lehetőségei.

A továbbképzett szavak.

A ritkábban használt szóalkotási módok: mozaikszó-alkotás, szóelvonás, szórövidülés.

A mai magyar nyelv rendszere.

A magyar nyelvtani rendszer felépítése, elemei.

A hang és a betű, a szó, a szószerkezet, a mondat és a szöveg rendszerező áttekintése.

A magyar nyelv története.

A magyar nyelv eredete. Nyelvrokonaink.

A legfontosabb nyelvtörténeti korszakok (megfelelő korabeli szövegek bemutatásával).

A magyar szókincs eredete.

Helyesírásunk története.

A mai magyar nyelv rétegzettsége: a nyelvváltozatok.

HELYESÍRÁS ÉS NYELVHELYESSÉG

Az összetett mondatok helyesírása: a tagmondatok meghatározása. Az összetett mondatok központozásának a gyakoroltatása. Az írásjelek használata.

Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. Az idézőjel használata.

Az összetett szavak helyesírása: egybeírás és kötőjelhasználat.

Az egybe- és különírás alkalmazásának a gyakorlása.

A mozaikszók helyesírása.

A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése.

II. IRODALOM

Feldolgozásra szánt szövegek:

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Részlet)- a romantika irodalma - a dráma

Arany János: Tengeri-hántás- a műballada: a szégyenbe esett lány témája

Sári bíróné (A halálra táncoltatott leány)- a műballada és a népballada

összehasonlítása

Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása- a novella és a ballada: epikoballada

Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék...- a mai balladás dal

Ady Endre: A Tűz csiholója- a szimbolizmus - a Prométheusz-legenda

Ady Endre: Önéletrajz- az önéletrajz

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány (Részlet)- a regény változatai - a műfajról

tanultak kibővítése

Herceg János: Módosulások (Részlet)- az önélerajzi regény - a szülőváros mint tér

Garaczi László: Pompásan buszozunk! (Részlet)- az iskola mint tér: iskolanarratívák

Karinthy Frigyes: A rossz tanuló felel- a humor - a humoreszk - a humor változatai

Nagy Lajos: A bogár; A gólya- a karcolat

Örkény István: Hírek és álhírek- az abszurd és az irónia

Esterházy Péter: Akartok-e rabok lenni?- a groteszk humor

Tóth Árpád: Körúti hajnal- az impresszionista kifejezésmód: metafora és szinesztézia

Szirmai Károly: Veszteglő vonatok a sötétben- a látomás - a világ "sötét oldala"

Vida Ognjenović: Gyermekláncfű (Részlet)- az elbeszélés

Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci ifjúsága (Részlet)- a próza jellegzetességei; realizmus és naturalizmus

Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemről- az önreflexív líra: ars poetica

József Attila: Karóval jöttél- a gondolati líra; önreflexió, ars poetika

Nagy László: Ki viszi át a szerelmet?- a szubjektív versbeszéd

Lázár Ervin: Berzsián és Dideki (Részlet)- a műmese - a meseregény

Mándy Iván: Csutak és a szürke ló (Részlet)- az ifjúsági regény

Anne Frank naplója (Részlet)- a háborús napló

Pilinszky János: Terek/Egy szenvedély margójára/ Intelem/Azt hiszem- a lírai én

Kertész Imre: Sorstalanság (Részlet)- a "lágerregény" - holokauszt-téma

Nagy László: Himnusz minden időben- a líra műfajai - összefoglalás

Nagy László: Tűz- a képvers

Ács Károly: Neked mondom, Szabadka- a tékozló fiú-téma

Székely Tibor: A lármás szellemek éjszakája (Részlet)- az útleírás

Nádas Péter: Évkönyv (Részlet)- a próza jellegzetességei - a prózaformák

Spiró György: Esti műsor- a párbeszéd és a közlés

Háy János: Dzsigerdilen (Részlet)- az áltörténelmi regény és az intertextualitás

Örkény István: Tóték (Részlet)- dráma - a tragikomikus láttatás

Babits Mihály: Héphaisztosz- a művészlét szimbólumai - a Héphaisztosz-történet

Ady Endre: Az eltévedt lovas- látomás és szimbólum

Mészöly Miklós: Fakó foszlányok nagy esők évadján- az elbeszélő és az elbeszélés metaforái

Németh István: Öregapa, porcukorban- novella - önéletrajzi ihlet

Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben (Részlet)- a "városregény" - a metanarratív/reflexív próza

Szathmári István: Gépek, kertek és Pacsirta párnája- rövidtörténet - városkép, emlékkép

Gobby Fehér Gyula: Mikor megérkeztem Újvidékre- rövidtörténet - groteszk és irónia

Domonkos István: Újvidék- a humor és a groteszk versnyelve

Parti Nagy Lajos: Petőfi Barguzinban- irónia és nyelvi humor - a "rontott nyelv"

Böndör Pál: Eleai tanítvány- az önreflexív líra

Jung Károly: Télvíz idején- gondolati líra - háborús tematika

Mészöly Miklós: Kökény kisasszony- mese-metaforikus láttatás

Závada Pál: A fényképész utókora- a gyermek- és ifjúkor elbeszélése

Alföldy Jenő: A Nobel-díj- az ismeretterjesztő szöveg

Tihanyi Péter: Igen, én viselkedem- interjú Szabó István filmrendezővel

Alföldy Jenő: A sajtó története- ismeretterjesztő szöveg

Hemingway: Az öreg halász és a tenger

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Szabó Magda: Régimódi történet

Domonkos István: Via Itália v. Tolnai Ottó: Ördögfej

Ajánlott házi olvasmány:

Charles Dickens: Twist Olivér

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

Mándy Iván: Robin Hood v. A locsolókocsi

Békés Pál: Bélyeggyűjtemény

Tandori Dezső: Madárlátta tollaslabda

Háy János: A gyerek v. A bogyósgyümölcskertész fia

Tóth Krisztina: Porhó

OLVASÁS

Célunk, hogy a tanuló általános iskolai tanulmányai végén kifejezően, szabatosan, az érzelmi, hangulati elemek érzékeltetésével tudjon felolvasni. A néma és hangosolvasás is legyen értő olvasás. A tanár bemutató olvasásának ezért is van jelentős szerepe; a tanulókra gyakorol érzelmi-esztétikai hatást.

A tantervbe foglalt műfajok sokszínűsége lehetővé teszi, hogy felelevenítsük, illetve kiegészítsük a tanulók eddig szerzett irodalomelméleti ismereteit. Az irodalmi műfajok komplexebb formáit is bevezethetjük az értelmezésbe, olvasási stratégiákba; pl. a regény változatai (önéletrajzi, iskolaregény, háborús regény, áltörténelmi regény, ifjúsági regény, meseregény), az átmeneti műfajok: az epikoballada vagy a balladás dal. Habár nem a történeti szempont alapján közelítjük meg a szövegeket, elkerülhetetlen, hogy a naturalista, realista, impresszionista vagy szimbolista kifejezésmódok ismertetése által eljussunk egy-egy irodalmi irányzat, kor, korstílus jellemzőinek, irodalmi beszédmódjainak megértéséhez.

A lírai, epikai, drámai alkotások értelmezése során a tanulók ismerkedjenek meg a lírai én (lírai beszélő) fogalmával, értsék meg szerepét és megszólalásmódjának lehetőségeit. Különböztessék meg a költő mindennapi személyiségétől. Ismerjék meg az egyes lírai műfajok/kifejezésformák és a lírai én beszédmódja/hangvétele közötti összefüggéseket. Az irodalom értelmezése során határozzuk meg az epikai beszédmód lényegjegyeit. Világosan különítsük el az elbeszélő (narrátor) fogalmát az író személyétől. Vizsgáljuk szövegértelmezés során az elbeszélői pozíciókat, az elbeszélőnek az elbeszélt történethez való viszonyát (az elbeszélő változatait).

A tanulók fedezzék fel és vázolják fel az egyes epikai műfajok (novella, rajz, regény, napló, memoár stb.) karakterjegyeit, konstruktív elemeit, az elbeszélésformák szerkezeti elemeit (szerveződését). A drámai alkotások értelmezése során mutassunk rá a műnem társművészeti kapcsolataira.

Kerüljük az elavult nyelvi/módszertani formákat, vizsgáljuk meg az elbeszélői pozíciókat, a tanulók fedezzék fel egyes műnemek/műfajok karakterjegyeit stb.

A szövegértelmezés során tárjuk fel a stilisztikai eszközök és alakzatok szövegszervező funkcióját, jelentésalkotó szerepét, ne szabályokat és törvényszerűségeket tanítsunk.

A KIFEJEZŐKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

A tanulók alkalmazzák az irodalmi beszédmódokról tanultakat szóbeli és írásbeli gyakorlataik során.

Gyakoroltassuk a tanulókkal a különböző élethelyzetekben felhasználható szövegek megfogalmazását: különféle kérvények, űrlapok kitöltésének módozatait, írassunk önéletrajzot (az iskolai eredmények, szereplések feltüntetésével, iskolán kívüli tevékenységek felsorolásával, érdeklődési kör stb. bemutatásával).

Írásbeli gyakorlatokban fogalmazzanak a tanulók képtelen (nonszensz) apróhirdetéseket.

Rendezzünk "vitaórákat", ahol értékeljük a felszólalók hangnemét, a megnyilatkozások céltudatosságát stb.

Nézzünk meg (lehetőségekhez mérten) színházi előadásokat, majd beszéljünk a színpadi nyelvről, az előadás menetéről, díszletről, gesztusokról, kiemelt jelenetekről, színészi alakításokról, jelmezekről stb.

Szóban vagy írásban mutassunk be egy-egy várost, készítsünk belföldi útitervet.

A fogalmazás írását előzze meg vázlatkészítés. Nem feltétlenül kell hosszú fogalmazásokba bocsátkoznunk, egy-egy óra keretén belül a szöveghez kapcsolódóan kitérhetünk egy szegmentum részletes leírására, párbeszéd szerkesztésére, egy mozzanat részletezésére, egy humoros jelenet leírására, egypercesek létrehozására, ismeretterjesztő szöveg megírására (képtelen dolgokról), egy groteszk, abszurd vagy ironikus szituáció megfogalmazására.

Nyolc írásbeli feladat és azok órán történő megbeszélése, értékelése.

Négy iskolai dolgozat.

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA VÉGÉN

A tanuló:

- felismeri a szófajok fajtáit, helyesen használja őket szóban és írásban,

- az ismeretlen szövegeket is folyamatosan tudja olvasni, ki tudja emelni a lényegi tartalmát, az epikus művek hőseit jellemezni tudja,

- következetesen tudja használni a megszerzett stilisztikai, verstani, műfajelméleti ismereteit,

- véleményt tud nyilvánítani a látott/halott/ olvasottakról,

- a tanuló önállóan is információkat tud szerezni a tananyaghoz, igazolva ezzel, hogy jártas a kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák és az internet világában,

- képes felismerni és megkülönböztetni a mondatfajtákat,

- képes az egyszerű mondatok önálló elemzésére (fő mondatrészek és bővítmények felismerése, jelölése, megnevezése),

- felkészült az írásjelek helyes használatára mondatvégen és az összetett mondat tagmondatainak határán,

- képes a koordinált, de lényegében önálló irodalmi szövegértelmezésre,

- alkalmas az elsajátított műfaji és stilisztikai fogalmak szövegben való felismerésére és jelentéseik feltárására,

- képes értelmezésének és véleményének szabatos írásbeli és szóbeli kifejezésére,

- képes az irodalmi műformák és alakzatok, témák, tartalmak tehetségéhez mért egyéni alkalmazására, újraalkotására, megformálására, kreatív elképzeléseinek kifejtésére,

- jártas az önálló szótár- és lexikonhasználatban, az interneten történő ismeretszerzésben,

- felismeri és meghatározza a tömegkommunikáció fogalmát és jelentőségét,

- megkülönbözteti és felismeri az összetett mondatok fajtáit, helyesen használja a kötőszavakat, felismeri a tagmondatok határait,

- felismeri a szóösszetételek fajtáit, meghatározza a szóképzés formáit,

- nyelvtörténeti jártasságra tesz szert,

- a helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza,

- ismeretlen szöveget önállóan tud értelmezni,

- felismeri az irodalmi műnemeket, meg tudja határozni a műfajokat.

A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA - TANTERVI UTASÍTÁS

A 8. osztályos tanterv magában foglalja a Magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának céljait, operatív feladatait, a törzs- és kiegészítő ismeretanyagot, a tananyag részterületeinek céljait és feladatait, illetve rögzíti a 8. osztály végére elérendő teljesítményeket. A tananyag egy része magasabb szinten, bővebb tartalommal és más/újabb aspektusokból megismétli az előző osztályokban elsajátított irodalmi és nyelvtani ismereteket. A nyelvtan anyagának az egyszerű mondatot és fajtáit, a mondatrészeket, a szófajokat és a hangokat feldolgozó része az ötödikes, hatodikos és hetedikes tananyag ismétlését, az ismeretek szintézisét teszi lehetővé. Új ismeretanyag az összetett mondat és fajtái, az alárendelt és mellérendelt mondatok, a tömegkommunikáció, a szóképzés és a magyar nyelv eredetét és rokonait tárgyaló témakör. Az összetett mondatok tanításán belül az idézésnél lehetőségünk adódik beszélni a szakdolgozatról is, és röviden ismertetni a szakdolgozat korszerű kritériumait (jegyzékek, idézés, lábjegyzet, bibliográfia stb.). A tanulókat meg kell tanítanunk a különböző információs források (folyóiratok, kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak stb.) használatára és helyes, célnak megfelelő idézésére (a források megjelölése). A Tömegkommunikáció című témakör célja a tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése, a média nyelvének megismerése. A diákok elemezzenek és alkossanak tömegkommunikációs műfajokat szóban és írásban, különítsék el a tájékoztató és a véleményt közlő szövegműfajokat. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a nyelv és társadalom viszonyáról, a magyar nyelv eredetéről, rokonairól, helyéről a világ nyelvei között. A nyelvtörténeti témakör feldolgozásánál a diákok tájékozódjanak nyelvközösségünk és nyelvi rendszerünk történetének fontosabb periódusairól, figyeljék meg a korábbi évszázadokban íródott szövegek nyelvállapotát, és vessék össze a mai nyelvállapottal (nyelvi állandóság és változás a szókincs és a nyelvtani jelenségek szintjén).

A tanterv irodalmi anyaga törzs- és kiegészítő/ajánlott tananyagra tagolódik. Műfaji sokféleség jellemzi. A szöveganyagban kortárs írók művei is bekerültek. Értelmezésükkel hozzuk közelebb a kortárs irodalom jeles alkotásait a diákokhoz, alakítsunk ki olyan befogadói magatartást náluk, hogy értő olvasóivá váljanak a mai irodalomnak, és a művekkel párbeszédet kezdhessenek. Az irodalmi művek elemzésénél figyeltessük meg az eddig tanult és számukra új költői képeket, alakzatokat, a korszakjellemző beszédmódokat, tér- és időmegjelöléseket, motívumokat, rámutathatunk a szövegközi utalásokra, kapocsolatokra (intertextualitás, intermedialitás), kezdeményezzünk beszélgetést, alakítsunk ki vitát. Az ismeretterjesztő szövegek az egyetemes és magyar művelődéstörténettel teremtenek kapcsolatot, és hozzájárulnak a tanulók alapműveltségének fejlesztéséhez. A népballada, műballada, dal feldolgozása alkalmat ad a népköltészetről és a műköltészetről tanultak ismételésére és rendszerezésére. A diákoknak ezen a fokon meg kell különböztetniük a műnemeket és műfajokat a népköltészetben és az irodalomban, ismerniük kell az irodalmi műfajok sajátosságait, és alkalmazniuk saját írásműveikben. Az irodalmi tanulmányok folyamán tájékozódjanak az emlékhelyekről, különösen a régió és a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Tartsanak kiselőadást egy-egy korstílusról, írók, költők pályaképéről, magyarországi és vajdasági folyóiratokról, napilapokról stb. (jártasság az önálló könyvtári munkában, az internet és más források használatában).

A szövegalkotási készséget különböző szövegtípusokban és műfajokban fejlesszük. Az írásbeli feladatok órán történő megbeszélésekor hívjuk fel a diákok figyelmét a nyelvtórákon tanult szabályokra, a helyesírási és nyelvhelyességi ismeretekre, a nyelvi elemek stílusértékére, és figyeltessük meg azoknak a gyakorlati alkalmazását. A diákok legyenek gyakorlottak a helyesírási szabályzat használatában.

RUMUNSKI JEZIK

- recapitularea şi sistematizarea noţiunilor însuşite la limbă şi literatură în clasele anterioare;

- sesizarea textelor scrise în diferite stiluri;

- receptarea mesajului în comunicarea cotidiană;

- însuşirea corectă a exprimării scrise şi orale;

- dezvoltarea şi îmbogăţirea vocabularului cu expresii şi cuvinte noi,

- dezvoltarea interesului faţă de creaţiile literare în limba română,

- dezvoltarea creativităţii prin activităţile de atelier şi activităţile individuale,

- să formeze criterii pentru analiza şi comentarea operelor literare potrivit vârstei.

Sarcini operative

La sfârşitul clasei a VIII-a elevii trebuie:

- să-şi îmbogăţească vocabularul cu cuvinte şi expresii noi;

- să facă distincţia dintre textele scrise în diferite stiluri;

- să însuşească valorile stilistice ale unor cuvinte dintr-un text literar şi nonliterar;

- să însuşească raportul dintre propoziţii în frază;

- să deducă sensul neologismelor dintr-un mesaj ascultat;

- să folosească şi aplice corect izvoarele de informaţie (reviste, manuale, dicţionare, enciclopedii, alte medii);

- să facă distincţia dintre formele de exprimare în limba română literară şi dialectală;

- să utilizeze corect limba română literară în diferite situaţii;

- să sistematizeze materia din toate domeniile prevăzute de programă;

- să aplice normele morfosintactice în comunicare - în propoziţii şi în fraze.

LITERATURA

Lectură şcolară

 1. G. Coşbuc: Nunta Zamfirei

 2. Luc Besson: Artur şi Cetatea Interzisă (fragment)

 3. I. L. Caragiale: O scrisoare pierdută

 4. Liviu Rebreanu: Proştii

 5. Vasile Alecsandri: La gura sobei

 6. M. Eminescu: Crăiasa din poveşti

 7. I. Slavici: Scormon

 8. M. Sadoveanu: Ploaie la Nada florilor

 9. Al. Mateevici: Limba noastră

10. Gr. Alexandrescu: Lupul moralist

11. Ion Bălan: În pragul zilelor ce vin

12. Miroslav Antić: Toate culorile lumii

13. Jules Verne: Copiii căpitanului Grant, (fragment)

14. Lucian Blaga: Odă simplisimei flori

15. Ion Agârbiceanu: Bunica Safta

16. Ion Creangă: Moş Ion Roată şi Unirea

17. Branko V. Radičević: Legendă

18. Vasile Voiculescu: Noapte de martie

19. Literatura populară (oraţii de nuntă, bocete, colinde) variantă a "Mioriţei" - colind din Transilvania

20. Ionel Teodoreanu: Într-o noapte de toamnă

21. Literatura din Voivodina

22. Soacra rea - Balada populară românească

23. Baba Novak şi knjazul Bogosav - cântec sârbesc

Mihail Sadoveanu: Baltagul

Agatha Christie: Zece negri mititei

Selecţie din literatura universală

Selecţie din literatura română

Analiza textului

Formarea criteriilor corespunzătoare pentru selectarea, valorificarea şi analiza textelor literare. Stabilirea contactului direct cu operele literare şi descoperirea mijloacelor de limbă şi stil cu ajutorul cărora sunt realizate imaginile artistice. Pregătirea elevilor pentru analiza independentă a operelor literare. Analiza completă a operei literare. Dezvoltarea raportului critic asupra operelor literare. Aprecierea expresiilor idiomatice, sensului propriu şi figurat al cuvântului. Identificarea noţiunilor de teorie literară. Identificarea temelor şi motivelor populare care stau la baza creaţiilor literare.