O nastavnom programu za osmi razred osnovnog obrazovanja I vaspitanja

- Овладяване на книжовната норма на българския език.

- Усвояване на нов речников фонд чрез възприемане на литературни произведения, произведения на изобразителното, филмовото и сценичното изкуство.

- Овладяване и възприемане на основните закономерности по фонетика, правопис, морфология и синтаксис.

- Разширяване на знания по лексикология и стилистика.

- Разширяване на знания за културата на българския народ.

- Получаване на нови знания за миналото и настоящето на българите.

- Оспособяване за самостоятелно учене и изследване.

- Оспособяване за критическо ползване на информации за откриване на близкости и разлики между езиците, религиите и културите.

ЕЗИК

- Преговор и систематизация на основните фонетични правила и принципи./ Съотношение звук: буква; Променливо "Я". Подвижен "Ъ"/.

- Ударението в българския език.

- Преговор и систематизация на основните морфологични и граматични особености при изменяемите части на речта.

- Функционално значение на неизменяемите части на речта.

- Повторение и практическо приложение на изречението и неговите разновидности.

- Особености на основните функционални стилове.

- Стилистични категории думи.

- Междуезикова хомонимия / български - сръбски език/.

- Речници на българския език. Практическо ползване на речниците.

- Преговор и систематизация на знанията придобити в предишните класове.

Правопис и правоговор

Затвърдяване чрез упражнения на прилагането на изучени правописни и правоговорни правила.:

- Букви и буквени съчетания / Я, Ю, Щ, ЬО, ЙО, ДЖ, ДЗ/;

- Звучни съгласни в префиксално положение, междусловие и в края на думите;

- Глаголи от ý и ýý спрежение в 1.л.ед.ч. и 1.л. мн.ч. сег. вр.

- Двойно -нн-; Двойно -тт-;

- Частиците ЛИ, НЕ;

- Ударени гласни в края на думата /в членна форма/;

- Главна и малка буква;

- Препинателни знаци.

- За осъществяване на поставените цели и задачи по Български език с елементи от националната култура учениците могат да изплзват различни извори за подбор на жанрове, както от личното, така и от народното творчество при обработка на литературни текстове.

Произведения за осъществяване на програмата:

- Подбрани творби от Читанка за 8. клас

- Любен Каравелов: Хубава си, моя горо

- Христо Ботев: На прощаване

- Йордан Йовков: Разказ /по избор

- Елин Пелин: Земя

- Иван Вазов - Под игото /откъс/

- Димчо Дебелянов: Да се завърнеш в бащината къща

- Подбрани творби от автори българите в Сърбия / Детко Петров, Миле Николов - Присойски, Арсо Тодоров, Биляна Цветкова, Мила Васов, Иван Царибродски, Иван Николов, автори от Банат и др./

- Текстове от детски списания, вестници и нциклопедии

- Илюстрирани книги и енциклопедии за деца и юноши

- Ползване на училищна и градска библиотеки

- Ползване на интернет, CD, литернет и др. съвремени аудиовизуални средства.

- Нагледни табла, схеми модели, илюстрации, снимки, портрети, карти

- Четене на глас и наум като увод в разговор върху текста.

- Четене, което е съгласувано с вида и природата на текста: лирически, епически, драматични, научни, публицистични и др.

- По-нататъшно упражняване по изразително четене.

- Запаметяване на подбрани текстове / по избор на учителя/.

ЕЗИКОВА КУЛТУРА

- Основни форми на устното и писменото изразяване

- Описание, Разказване, Преразказване, Известяване /задълбочаване, овладяване и жязприемане на поставените задачи в предишните класове/.

- Различни видове устни и писмени упражнения / диктовки, фонетични, морфологични, лексикални, семантични, синтактични и стилистични/ с цел правилно овладяване и възприемане на българската книжовна норма - поставени в предишните класове.

- Периодични писмени и тестови упражнения.

- Две класни писмени упражнения - по едно в полугодие.

- Български народни песни: разнообразни видове - по избор.

- Български народни приказки: разнообразни видове - по избор.

Музика

- Мистерия на българските гласове

- Национални и международни фолклорни фестивали: / Варна, Пирин, Шумен, София/.

- Кукери, Нестинари

- Българите в края на 19.в. /Освобождение от турско робство/

- Българите през 20.в

- Българите в Сърбия / историческа обусловеност, културно-просветно състояние /.

- Българите в началото на 21.в. / в рамките на ЕС /.

География

- физически особености, релеф, географски области, население, държавни и етнически граници, аминистративно деление на България.

РЕАЛИЗАЦИЯ НА УЧЕБНАТА ПРОГРАМА

- Учебният материал по Български език с елементи от националната култура в преден план е предназначен за ученици числящи се към българското малцинство в Република Сърбия, които нямат възможност да изучават български език като майчин - задължителна програма (българи разпръснати в малки и големи градски квартали, извън компактните им традициони поселища; или пък по друг начин са възпрепятствани да изучават майчиния си език: българите в Банат, горанците и др. както и принадлежащи към други народи, от национално смесени бракове, от смесени етнически среди и други малцинства и етноси, които проявяват интерес към българския език, култура, история...

- Програмата по български език е близка на програмите с езици от славянски произход: сръбски, хърватски, словашки, русински, украински. Така в съседство с тези народи и техните езици може да се осъществи голяма степен на сътрудничество и корелация при изучаване на българския език с елементи от национална култура.

- За обогатяване на културното наследство тази Програма може да бъде изучавана на пярво място от сърби, след това от хървати, русини, чехи, словаци, украинци, унгарци, румънци, роми, албанци, германци и др.

- При изучаването на български език с елементи от национална култура трябва да се приеме основният педагогически постулат, че дедето в центъра на образователно-трудовия процес. Въз основа на това учителят трябва най-напред да опознае и уважи интелектуално-психическите способности на ученика, за да пронамери съответната дидактическата формула, която ще бъде гаранция на ученика да овладее новите програмни съдържания.

- По време на обучението езиково-литературните подбрани елементи трябва на учениците да се представят по привлекателен начин, за да ги овладеят с лекота и които ще им бъдат от полза за понататъшно обучение и богатство в живота.

Освен общите методи, в съвременото обучение по език и литература трябва да се прилагат и следните методи и похвати

- Четене и работа върху текста

- Сравнително-съпоставителен метод и метод на корелация /взаимоотношение/ с други предмети и образователни области, на първо място с музука, история, география и близки езици на българския.

- Диалог

- Излагане и обяснение

- Наблюдаване и описване

- Практическа работа; научно-изследователска работа по: език, диалектология, ударение, събиране на народни умотворения, изработка на нагледни средства, включване в средствата на масова комуникация: говорител по радио и ТВ, редактор-коректор, хореограф, артист-аматьор.

- Също така трябва да се прилагат различни форми на работа: индивидуална, групова, работа по двойки, фронтална, както и учене чрез различни видове игри: тв-игри, рецитали, имитации, едноактовки, песнички за игра, скоропоговорки и под.

- Tovább kell fejleszteni a tanulók kommunikatív képességeit a beszédértést és a konkrét szituációkhoz mért megfelelő beszédreakciót.

- Gyakorolni kell a tagolt, érthető beszédet, a szupraszegmentális elemek helyes használatát

- Tovább kell bővíteni a diákok aktív és passzív szókincsét

- A diákoknak meg kell tanulniuk meghatározni a szöveg lényegét és a kulcsszavakat.

- Tovább kell fejleszteni a tanulók ismeretét a magyar nyelvtan köréből.

- A tanulóknak szembe kell tudniuk állítani a magyar nyelv részrendszereit a szerb nyelvrendszer megfelelő szintjeivel és jelenségeivel.

- Az elsajátított magyar és szerb nyelvtani ismereteik felelevenítésével meg kell tudniuk határozni a két nyelv között fennálló hasonlóságokat és különbségeket.

- Meg kell ismerkedniük a magyar irodalom klasszikusainak néhány alkotásával, valamint a kortárs magyar irodalom néhány művével, különös tekintettel a vajdasági magyar írókra.

- A tanulók aktív részvételével a kommunikációs gyakorlatokban fejleszteni kell mondanivalójuk helyes megfogalmazását, és hogy néhány mondatban összegezni tudják a szöveg rezüméjét.

- Ösztönözni kell a diákokat arra, hogy kinyilvánítsák véleményüket a feldolgozásra kerülő témákkal kapcsolatban.

- Rövid hírek és tudósítások alkotása.

ÁLTALÁNOS NYELVÉSZET

- A nyelv mint jelrendszer

- Bevezetés a szövegtanba: a szöveg fogalma, természete.

- A szövegkonnexitás, a szöveg globális és lineáris kohéziója.

KOMMUNIKÁCIÓ

- A beszédhelyzet összetevői.

- A beszélő és a hallgató szempontjai.

- A tömegkommunikáció alapvető feladatai.

- Az írott sajtó műfajai, a televíziós és rádiós műfajok (hír, tudósítás, glossza, interjú, riport, hirdetés).

- Nem verbális kódok a tömegkommunikációban.

- A felolvasással kapcsolatos tudnivalók. Különböző műfajú szövegek felolvasása (mese, elbeszélés, tudományos szöveg, hír stb.)

- Az írásjelek és a felolvasás.

- Az írásjelek átértékelése. (Gyakorlás a tanult szépirodalmi és más szövegek felhasználásával.)

- A szövegértés fejlesztése: a diák különböző fajta hosszabb szövegeket hallgat és ért meg, az információszerzés elsősorban a szókincsbővítést szolgálja.

- A tanuló a kommunikációs helyzettel összhangban különböző jelenségeket ír le, jellemez és magyaráz.

- Fogalmazásírás megadott témára - élményleírás.

- Rövid hír szerkesztése egy mindennapi eseményről, vagy riportkészítés.

NYELVTAN

- Az egyszerű mondat és szerkezete. A mondategység és a mondategész fogalma.

- Az összetett mondat két fajtája és szerkezetük.

- Az alárendelő mondat és fajtái. A főmondat és a mellékmondat szerepe, kapcsolatuk és jelölésük. A tagmondatok közötti kapcsolat valódi kötőszóval, vonatkozó névmással.

- A tagmondatok sorrendje: egyenes, fordított, megszakított. Az alárendelő összetett mondatok típusai: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői.

- A mellérendelő mondat és fajtái (kapcsolatos, ellentétes, választó, következető, magyarázó).

- A többszörösen összetett mondat. A körmondat. A mondatrend. A mondatátszövődés.

- A magyar és a szerb nyelv szórendjének eltérései. A szószerkezet és az alárendelt összetett mondatok transzformációs összefüggései a magyar és szerb nyelvben. A tagmondatok közötti egyeztetés összehasonlítása.

- Az írásjelhasználat összevetése.

HELYESÍRÁS

- A tagmondatok közötti írásjelek.

- Egyéb írásjelek használata: az idézés, a kis- és nagykötőjel, gondolatjel, pontosvessző.

- A helyesírási szabályzat használata.

BESZÉDMŰVELÉS

Beszédgyakorlatok során fel kell hívni a tanulók figyelmét a nyelvhelyességi kérdésekre, különös tekintettel a regionális hibákra:

- suksükölés,

- nákolás,

- a viszonyragok helytelen használata.

IRODALOMISMERET

- A próza, a líra, a dráma.

- Az elbeszélés, a novella, az esszé, a tanulmány.

- Az alaphelyzet, a kibontakozás, az ellentmondás, a bonyodalom, a feszültség, a csattanó.

- Versfajták, rímképletek (szabad vers, időmértékes verselés, keresztrím, betűrím, áthajlás)

- Elégia, óda, eposz

- Költői kép, szókép, megszemélyesítés, metafora, jelentésátvitel

- A stíluseszközök felkutatása a konkrét irodalmi művekben.

Az irodalomismeret keretében be kell mutatni a magyar irodalom klasszikusainak néhány alkotását (Arany, Petőfi, Móricz, József Attila, Ady), továbbá ízelítőt kell adni a magyar ifjúsági irodalomból, különös tekintettel a vajdasági magyar írókra: Fehér Ferenc, Német István, Gion Nándor, Kosztolányi Dezső, Tolnai Ottó művei kerüljenek bemutatásra a tanár megítélésére bízva a válogatást. Esetleg, a tanulók nyelvismeretének szintjét megítélve a tanár házi olvasmányként is feladhat egy-egy rövidebb elbeszélést vagy műrészletet.

Ajánlott irodalom:

Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Németh István: Az utolsó nomád pulijai

Juhász Gyula: Milyen volt…

József Attila: Tél

Radnóti Miklós: Himnusz a békéről

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger

Déry Tibor: Szerelem (részlet)

Babits Mihály: Mozgófénykép (részlet)

Csáth Géza: Egy vidéki gimnazista naplójából

Nagy Lajos: Pesti gyermek egy napja

Gelléri Andor Endre: Egy fillér

Babits Mihály: Vasárnapi impresszió, autón

Kosztolányi Dezső: Negyven pillanatkép

Kosztolányi Dezső: Késő ősz a ludasi pusztán

Tolnai Ottó: Nem hangzott hasonló édes hang

Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza

Kortárs magyar novellaválogatás

A NEMZETI KULTÚRA ALAPJAI

- A magyar nemzeti jelképek (zászló, címer, himnusz)

- A magyar egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások

- A magyar film

- Magyar színházi előadás megtekintése

- Híres magyar zeneszerzők, festők

- Érdekességek a magyar történelemből

- A magyar konyha

A témakörök és azok feldolgozásának szintje feleljen meg a gyermek életkorának. A szövegek, amelyeket az órán feldolgoznak legyenek érthetőek, egyértelműek. A válogatás a vajdasági magyar gyermekirodalom és a magyar klasszikus és kortárs irodalom művein alapuljon.

A TANTERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A tanulók tevékenysége:

Olvasásfejlesztés

- Különböző műfajú szövegek felolvasása (mese, elbeszélés, novella, tudományos szöveg, hír, riport stb.)

- Az írásjelek és a felolvasás.

Szövegértés

- Gyakorolni kell a különböző fajta hosszabb szövegek hallgatását és megértését

- A hírek, tudósítások és egyéb sajtószövegek megfigyelése

- A szereplők elemzése, belső tulajdonságaik jellemzésének megfigyelése

- Az elbeszélés, a novella, az esszé, a tanulmány.

- A szöveg szerkezete (bevezetés, alaphelyzet, tárgyalás, kibontakozás, ellentmondás, bonyodalom, feszültség, csattanó, befejezés).

- Az alapvető versfajták ismerése (a szabad vers, az időmértékes verselés, a keresztrím, a betűrím, az áthajlás)

- Költői kép, szókép, megszemélyesítés, metafora, jelentésátvitel

- A stíluseszközök felkutatása a konkrét irodalmi művekben.

- Személyek jellemzése a belső tulajdonságaik alapján

- Valamely híres személy életrajzának a megfogalmazása.

- A hír és riport jellemzői

- Természeti képek leírása

Szókincsbővítés

- A szövegben felbukkanó ritka és szép szavak, kifejezések felkutatása, kiemelése.

- Szinonimák, homonimák, ellentétes jelentésű szavak gyűjtése.

- Szómezők gyűjtése.

- A diák életkornak megfelelő, a magyar klasszikus és kortárs irodalom néhány versének vagy szövegrészletének megtanulása - tetszés szerint a tanár sugallatára.

- A diák számoljon be valamelyik utazásáról.

- Személyek jellemzése belső tulajdonságaik leírása alapján.

A kommunikációs készségek fejlesztése

- Dialógus folytatásának ismérvei.

- Felszólalás, beszéd, monológ.

- Riport és interjú (riporter, riportalany, beszélgetés).

- Hivatalos és magánlevél írása.

- Kérvény megfogalmazása.

- CV írása

Film- és színművészet

- A dráma, drámai műfajok, drámaíró, közönség, színjátszás (felvonás, jelenet, dialógus, monológ)

- A filmművészet (forgatókönyv, filmrendező, szereplők, közönség)

- A fő- és mellékszereplők felismerése és jellemzése.

Időnként a tanulók rövid, fél- egyoldalas fogalmazásokat írjanak, lehet az valamilyen sajtóműfaj is, mint pl. a riport.

Tanév közben a diákok két iskolai dolgozatot írnak, félévenként egyet-egyet. A dolgozatok témáját a tanulók korosztályának megfelelően és általánosan kell meghatározni (Pl. Képzelt riport, Interjú a példaképemmel, Kirándulni voltunk, CV - életrajzírás stb.)

A felsorolt tevékenységeken kívül alkalmazni lehet és kell is a más tárgyak keretében éppen aktuális tevékenységeket is (pl. a szerb nyelvi órákon, vagy az idegen nyelvi órákon stb.)

A tanár tevékenysége

A tanárnak szem előtt kell tartania a gyerekek életkorát, a diákok különböző nyelvi szintjét. A tanár szabadon dönthet a tanítási témák és tartalmak megválasztásáról és azokat összekapcsolhatja más tantárgyak témáival. A tanár nemcsak információkat továbbít, hanem irányítja a tanítási folyamatot, megszervezi a tanítási tevékenységet.

A diákok nyelvtudásának szintjétől függően a tanár megválasztja a legmegfelelőbb könyveket és egyéb segédeszközöket, amelyek az előírt eredmények megvalósításához szükségesek. Használhatja már a meglevő könyveket, munkalapokat és gyakorlófüzeteket, amelyek az anyanyelvápolásra készületek, de az hatodik, hetedik osztályos magyar nyelvű olvasókönyvet is, valamint a gyermek-folyóiratokat. Esetleg sokszorosított formában is kioszthatja a témakörnek megfelelő konstruált szövegeket.

Irodalmi lexikon

Értelmező szótárk

Szinonímaszótár

Idegen szavak és kifejezések szótára

Fogalomszótárak

Enciklopédiák

Könyvismertetők

Internet, világháló

Napilapok, folyóiratok, és a diáklapok

Oktatási jellegű tévéműsorok

Munka- és feladatlapok az anyanyelvápolás tárgyköréből

I buti sikljovibasiri e romane chibjakiri si specifikaniZadaci. Ano siklovibano procesi, I romani chib dji avdisutno dive na sine standardizujimi, ja dj akana sine amen dajekh jekhutni forma hramimjase. Numa, sine dinde sine butendar propozalja thaj ano Romane Kongresja. Nijekhe Romese adala propozalja na sine sukar, "sose ol djandje posukar. I romani chib sine arakhli vakeribaja, ani adaja forma avdive isi amen ola. Adalese, kamela pes, maskar o Roma te zorjarel pes o godjalipe kotar olengiri phenli thaj olengoro maskarjekhutno dzivdipe thaj tolerancija, dji o dive keda I romani chib ka ovel ola po standardizacija. Adava ka avel kamlipnjaja, na zorjeja, sose thaj anglune manusa, maskar o gadje sine olen adava drom, isi olen dji avdisutno dive adava problemi.

Sa o vakeriba e romane chibjakere lena pes jekhe vlera thaj kerena avdisutni hramomi romani chib thaj sa o literaturakere kotora.

Fundamni buti e romane chibjakiri si:

- te locakerel pes e sikamlenge I siklovibasiri chib, a ki korelacija adala chibjaja, olakere planoja thaj programeja te sikljovel pes, te arakhel pest e buljarel pest e barjarel pes o kamlipe e romane sikamlengor te sikljoven pe dajakiri chib.

- te arakhel pes e mineretetesor identiteti,

- te sikljoven o sikamle hramomi romani chim olakere kanonenca, kolate vakeribaja thaj hramovibaja literarnikane ka vakeren thaj ka hramonen, te sikloven I literature, te analizirinen ola, sar thaj scensko, kinematografsko thaj sa aver artistikane kotora kotar romani thaj averengere chibja.

- te penđaren i istorija pere etnosesiri thaj avere manušengiri so dyivdinena ani Srbija, thaj i kultura kotar o zemanja.

- Te barjarel pes o gođalipe kotar manušikani-istorikani thaj kulturakiri rola e chibjakiri thaj e literaturakiri,

- te phandel pes o manušibe thaj olengiri kultura, te barjarkerel pes thaj te yorjarkerel pes e romane sikamlenkiri kotar o sikloviba e romane chibjakiri, e istorijakiri thaj i kulturakiri,

- tesikloven o sikamle i fundamni karakteristikani intonacija fonetikakere sistemesor, o vakeriba e avazengoro, akcentesoro, ritmesor, e lafjorjakere strukturakere thaj fundamno fondo lafja so ka sikljovel pes ki dendi tematika.

- te haljoven ko kan so kamela pes te vakerel pes, korktikane thaj gođale te reagujinen ko imperativikano vakeriba thaj pučiba,

- te haljoven thaj te vakeren savena vakeribasere strukture ani leksika ko dijalogja so si phanli ki penđardi situacija,

- te sikljovel pes o fundamno kanoni e romane chibjakor ko sa o vakeriba e romengoro so vakerela pes thaj adava te kerel pes komparacija e hramome romane chibjaja,

- te arakhen, barjaren i fundamni romani kultura te kamen ola, thaj te kamen sa o kulture avere manušengere thaj mineretotengere,

- te yorjaripe o gođalipe eRomengoro, so kamlape te nakhas akava drom, thaj so kamela pes te arakha sa adava so đivdinela maškaro amende,

- Po hari sistematikane te pendyarel pes i gramatika thaj i ortografija e romane chibjakiri,

- te penđarel pe e chibjakere karakteristike thaj te sikljovel pes normativikane gramatikakere, stilikano šajdipe ani romani chib,

- te ikaven pes o sikamle literaturno romani chib sar ko vakeriba ađahar thaj ko hramoviba,

- te haljovel pes autentikano thaj estetikane vlerja ani amari literatura,

- te sikljovel pes šukar drabariba sar avazesa ađahar thaj ano peste,

- haljoviba drabariba ano peste, te haljovel pes thaj adalestar averese te vakerel pes, kotar o sa o žanrja,

- te haljovel pes o drabariba sa dajekhe lilesoro, gazetakoro, žurnalesoro sar barenge ađahar thaj chavorenge ki romani chib,

- te haljoven o sikamlje sar scenikani ađahar thaj aver literatura,

- Te arakhel pes sa so isi kotar romani kultura thaj te barjarel pe

- Te del pes motivacija ko sikamle te hramonen korkoro ki romani chib,

- Te sikaven pes o sikamle te keren buti thaj avri e školakere sikamne buča,

- Te barjarel pes o patriotizmi thaj i edukacija sansaresiri, šukare kulturakere, te kerel pes šukar buti maškar o manuša thaj te del pes piko jekh jekhese

- Zorjariba, sistematizacija, iriba, odujto drom zorjariba thaj kotoralo buljariba o sikloviba so sikljilo pes anglune periodeste ani šola kotar o sa kotora sikljovibasere thaj ko anglune klasja,

- Penđariba e romane istorijakor thaj kulturakor kotar sa o kotora so si hramome kotar o Roma thaj averengere so hramonđe kotar o Roma,

- Penđariba e romane chibjakere istorija, olakere dromoja thaj sa so đanelapesolatar sar ali đi avdisutni forma,

- Te sikljovel pes olakoro šukar vakeriba thaj adava olakere karakteristikane avazengoro, olakoro akcenti thaj i intonacija,

- Te formirinel pes kriterijumi sar te arakhel pes kokorutni analiza thaj i vlera literaturengere kotorenge so kamela pes te sikljoven pes ko akala sikljovlengere berša,

- Te kerel pes buti sar o sikavne te hramonen kokori pere referatja,

- Te šaj o sikamle, korkori te keren kritikani analiza pere referatengere,

- Te šaj kerđa pes te sikljon te den o sikamle kokorutni analiza e literaturengere kotorengere,

- Te zorjarkeren pes o sikamle te ovel olen đandiba kotar o sa sikljojba so sikljile ani škola.